2009 és 2010 között volt szerencsém a Vörösmarty téri Dorottya Palazzo-n tevékenykedni.
Örököltem a projectet, ami azt jelenti, hogy a dizájn már nagyrészt készen volt, amikor megérkeztem.

Természetesen egy örökölt feladatot vinni, a kivitelezés utolsó évében, egy év csúszással, nem leányálom.
Egyrészt 3 évnyi információt kell feldolgozni, lehetőleg hetek alatt, hogy az átvétel folyamatos legyen,
másrészt ez elődömhöz (aki közben elment szülni) méltóan kell működtetni a projectet.

Nem mondom, hogy nem izzadtam le néha, nagyon.

Node, a pozitívuma a dolognak, hogy volt lehetőség egy-egy lakást kicsit tovább tervezni.

Ebből az egyikbe olyan beépített bútorokat terveztünk,
amik olyannyira működnek együtt a térrel, hogy elsőre fel sem tűnnek.
Egy hajszálnyit sem törik meg a tér nagyvonalú kialakítását.

Ezzel tökéletesen kielégítve a megrendelői és a mi tervezői igényeinket
továbbá szabad teret, és lehetőséget biztosít a későbbi mobil bútorozáshoz.
(amiről áprilisban láthattok majd képeket)

A láthatatlan bútorokról bővebben a belsőépítészet alatt olvashattok és kereshetitek meg őket a képeken.


Picture



Leave a Reply.